Településtörténet

Batyk Zala megye egyik községe a Zalaszentgróti járásban.

Fekvése

Batyk a legészakibb Zala menti település.
A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Egy időben vasúti csomópont volt, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozott a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal^[3] a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott,^[4] valamint egy Sárvár felé húzódó szárnyvonallal.^[5] A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.

Története

Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.

A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.

Az elkövetkező időkben Batyk jó adottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal.

A 60-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt - de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).

Érdekesség, hogy Batykot északról érintette volna az 1909-ben tervezett Szombathely-Rum-Türje-Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal is, mely azonban sosem épült meg.

Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,1%, cigány 7,46%, német 2,33%. A lakosok 88,5-a% római katolikusnak, 3,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,29% nem nyilatkozott).^[6]

Kultúra

A település a 21. században a kultúra útján hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben került első ízben megrendezésre az [ElvADkA]^[7] fesztivál, ami találkozó helye egyben Magyarország Elektronikus zenét játszó előadóinak, illetve közönségének. A községtől mindössze két kilométerre található Pinkóci-tó adja helyszínét a zenei rendezvények. A 2007-ben még három- 2008-ban már ötnapos volt a rendezvény. A több mint 100 óra non stop zene és a rendezvényen fellépő, vagy negyven dj és együttes, ami napjainkban ráirányítja a figyelmet Zala megye egyik gyöngyszemére, Batykra.